Vargabéles


Ez az étel igazi hungarikumnak számít. A tradíciók Erdélyhez kötik ezt a receptet, de része maradt a magyar gasztrokutúrának, és leghíresebb receptjeink között van. Autentikusan metélttésztával készítik, de mostanság elterjedt a cérnametélttel készített változat is. Pár éve Erdélyben jártamkor ilyen változatot kaptam egyszer egy ebédnél én is.



Hozzávalók:
6-8 réteslap
300 g cérnametélt
750 g túró
6 tojás
100 g mazsola
2 evőkanál tejföl
150 g cukor
100 g vaj
citromlé
vanília
csipet só
2-3 evőkanál édes morzsa (esetleg zsemlemorzsa)

A mazsolát kevés langyos vízben beáztatom. Szétválasztom a tojásokat. A sárgájához hozzáadom a cukrot és robotgéppel habosra-fehérre keverem. A túrót tejfölt hozzáadom, ezt is összemixelem, majd hozzáteszem a puha vajat, csipet sót, egy-két csavarás citromlevet, vaníliakivonatot (vagy 2 csomag vaníliáscukrot). Az egészet krémes állagúra keverem. Beleteszem a mazsolát és kanállal eloszlatom.
A réteslapokat egyenként kiterítem, és olvasztott vajjal megkenem. 3-3 lapot egymásra teszek.
Egy magasfalú zománcos tepsit is kikenek vajjal, az aljára teszek 3 lapot úgy, hogy az oldalán egy kissé kihajtom őket. A sütőt begyújtom 200 fokra.
A tojásfehérjékből pár csepp citromlével kemény habot verek, majd kanállal óvatosan beleforgatom a krémbe.
A réteslapot megszórom morzsával, majd 3 rétegben cérnametélt-túrókrém rétegeket, halmokat rakok. Villával kicsit belepiszkálgatok egy-két helyen, hogy keveredjen. A metéltet nem kell kifőzni, mert süléskor felvesz annyi nedvességet, hogy éppen jó állagú lesz.


Oldalról visszahajtom a réteslapok széleit a krém tetejére. A maradék 3 lappal pedig beborítom. Betolom a sütőbe. 10 perc múlva mérsékelem a lángot 180 fokra, és összesen kb. 40 percig sütöm.


Kiveszem, és 10 perc hűlés után recés késsel kockákra szeletelem.


Porcukorral megszórva tálalom.
Aki nem szereti a mazsolát, ki is hagyhatja.

7 megjegyzés:

  1. Ez valami csodás, el is mentettem

    VálaszTörlés
  2. Szép. Én rengeteg vargabélest ettem,
    minden tájegységnek megvolt a maga receptje. (Azt hiszem benne van a Kövi Pál könyvében is.)
    Gyakran készítették pitealappal, (mivel gyúrni nagyon munkás, kész réteslap nem volt). Cérnametélttel viszont soha, ezt magyar blogokon látom. Viszont sok a déli hatásra cérnametélttel készült édesség (túróval és mazsolával) pl. a metéltpuding, kataif (kadaifi), stb. Kedvet kaptam rá, megint...

    VálaszTörlés
  3. Nagyon érdekes, amit írsz. Viszont ezért volt meglepő éppen Erdélyben találkozni a cérnametéltessel nekem is. Itthon pedig elterjedt nagyon.

    VálaszTörlés
  4. Huhh, már harmadszor írom...
    Néhány napja nem tudok írni hozzád. Egyszerűen nem jelenik meg a profilos ablakocska. Már éppen a saját blogomon írtam az üzenetet neked, amikor áramszünet lett. Visszakapcsoltam a gépet és íme, tudok írni.:)

    Nagyon jól néz ki a vargabélesed! Bevallom én eddig így még sosem készíettem, mindig csak a "lusta" verzióját csináltam, réteslap nélkül. de mi úgy is nagyon szeretjük!:)

    VálaszTörlés
  5. Szóval ki kell kapcsolni a villanyt, ha vacakol a Blogger? :DDD

    Ez is lusta verzió, mert készen veszem a réteslapot.

    VálaszTörlés
  6. Gyonyoru! En sem keszitettem soha, talan egyszer ettem eletemben. De mostmar hamarosan el kell keszitenem, mert meggyoztetek (nemreg Szepynel csodaltam, most pedig itt Nalad). Hihetetlenul jol nez ki!

    VálaszTörlés
  7. Jól néz ki nagyon!:-)) Végülis ízre hasonló,mint az emeletes-rétes,csak ott lapok vannak közte,itt meg a metélt,ugye?

    VálaszTörlés

@templatesyard