Az első időszakban, amely több hónapig tartott, egy nagyon egyszerű kis fényképezőgéppel fotóztam, mindössze 3 megapixeles, használtan, 5000 Ft-ért vásárolt masina volt. Ennek ellenére, ezek a fotók a mai napig fennt vannak a blogon, nem cseréltem le őket. Ekkortájt egy ételről gyakran 50 kattintás is készült, egyrészt az élesség miatt, másrészt még gyakorlatom se volt benne, harmadrészt a gép egyszerűsége végett. Ezeket aztán számítógépen néztem meg, s ha valamelyiket jónak találtam, akkor képszerkesztővel egy kissé átdolgoztam, így került feltöltésre. Időközben áttértem az állvánnyal való fényképezésre, van egy nagy és egy picike állványunk is, ez minőségi változást jelentett a képélességekben.
Kb. augusztusban vásároltunk egy jobb minőségű fotómasinát. Ez sem profi gép, kompakt, de az előzőhöz képest kitűnő. Azóta nagyon megszerettem, jól bevált, és az én igényeimnek tökéletesen meg is felel.
Egy Samsung WB500-zal készülnek a képek, ez 10.2 megapixeles, 10x optikai zoommal. Digitális zoomra nincs szükségem. Külön jó tulajdonsága a gépnek, más gépekhez viszonyítva, hogy különösen nagy látószöggel tud képet készíteni, így tökéletesen be tudok fotózni pl. egy fazékba. (Férjem pedig örül, hogy végre le tudja fényképezni a szobában a karácsonyfát, mert tetőtől-talpig belefér a képbe.)
Másik nagyon jó tulajdonsága, hogy saját, automatikus blendezárja van, ez védi a lencsét, nem nekem kell a blendesapkát le-föl rakosgatni. Akkumulátorral működik, nem elemmel.
A képek mindig állványról, vaku nélkül, általában makró használatával és majdnem mindig a lakásban, nappali fénynél készülnek. Nagy szerencsém van egyébként a lakás berendezésével. A konyha hosszú, keskeny, folyosószerű, melynek egyik falán ablak van. Ez alatt található egy munkapult, közvetlenül mellette van a tűzhely, az ablakkal szemben pedig az előkészítő asztal. A pult és az asztal felülete semleges, majdnem fehér (szürkével halványan erezett), nem fényes. Ez jó alapot ad a fotókhoz.
A konyha egyik vége szélesen nyitva van az étkező felé, ahol ugyanezen az oldalon egy nagy hármasablak van, ez alatt található az étkezőasztal. Az asztalon, direkt a fotók miatt mindig hófehér viaszosvászon van, erre kerül terítő. Ha fotózom a viszosvászon alapot használom a legtöbbször (ez ugyanis egyenletes, sima felületet ad a képeken), vagy terítőt teszek fel. Az ablakok a déli oldalra nyílnak, mivel azonban ezen az oldalon van egy nem sűrű szőlőlugas, ezért sok, de nem direkt napfény éri az étkezőasztalt, az előkészítőasztalt, a gáztűzhelyet és a munkapultot is.
Ez azért nagy szerencse, mert az összes főzési fázisban nagyon jó megvilágítással tudok fotózni.
A fotóállvány állandóan ott áll az étkezőben, csak rá kell rakni a gépet, és már mehet is. Emellett található 3 db nagyméretű hungarocell lap is, olyan helyen, hogy csak fel kell kapni őket (ilyen lapokat használnak álmennyezetként). Ezek nagyon hasznosak. Van, amikor háttérként vagy alapként szolgálnak, van amikor a direkt fény kitakarására, derítésre használom őket.
Az étkezőasztal közelében található egy halogénizzóval működő íróasztallámpa is, amely akkor segít, ha mégis esti fényben kell fotóznom.
egyre gondoltunk:)pont ma reggel jutott eszembe, hogy kéne írnom egy bejegyzést a fotózási szokásaimról. várom a többi részt!:)
VálaszTörlésNagyon szívesen olvasnám a te módszered is, tanulhatnék belőle.
VálaszTörlésHát, nekem nagyon nincs szerencsém a lakás fekvésével, mert az ablakok mind északra vagy nyugatra néznek. Nyáron nagyon jó a nyugati fekvés, mert egész délután süti a nap azokat a helyiségeket, de ilyenkor még ott is kevés a fény.
VálaszTörlésGratulálok a fotóidhoz, gyönyörűek, el tudom képzelni, mit művelnél a Lumix FZ30-asommal! (Sajnos én nem tudom használni, szinte mindig automatán használom, bár mostanában elkezdtem kicsit tanulmányozni és már makróztam, illetve manualfókuszoztam is. De persze, nagyon lassan haladok. És ugyanakkor jó lenne a photoshopot is áttanulmányozni. No, de mikor?)
Jó hogy írsz róla, és mások is, mert elolvasgatom, csak az a baj, hogy a felét nem értem. Próbáltam már megnézni fényképészeti leírásoknál is, de ott még annyit sem értek. Pl elovastam, hogy mi a derítés, legalább is szépen meghatározva, de hogy azt hogyan is kel csinálni a gyakorlatban az nem derült ki számomra. Pár gyakorlati trükköt nem írnál?
VálaszTörlésA gépem nagyon kis egyszerű, szóval sok lehetőségem nincs a variálásra, de azért érdekel a téma, meg az is, hogy hogy derítesz a hungarocelekkel, és mit várhatok a képen ha pl derítem.
Hogyan használod a halogénizzót, mert valahol írtad, hogy indirekt módon világítasz vele, ezt hogyan kell megcsinálni, tükörrel netán?
indirekt módon világítani azt jelenti, hogy ráküldöd a fényt valamyilen (fehér) felületre és az onnan visszaverődő fény világítja meg a tárgyat. jelen esetben pl be lehet állítani úgy a kis lámpát és a hungarocell lapot hogy a hungarocell lapról visszaverődő fény a kajára essen. így egyenletesen lesz világos, és nem lesznek csúnya kemény árnyékok.
VálaszTörlésÉn mindenkitől tanulhatnék... Néha nem lehet felismerni, hogy mit fényképezek... A gond, hogy reggel nincs időm, este meg már nincs fény, így marad a lámpa, azzal meg, háááááááááát....
VálaszTörlésLilla, köszönöm szépen, így már teljesen érthető!
VálaszTörlésSzepyke, én itthon vagyok, de legtöbbször nem sikerül úgy ütemezzem a sütés főzést, hogy világosban tudjak fotózni, így marad a vaku, mert még nincs halogénizzós kislámpám, de lehet beszerzek egyet.