2009. október 6., kedd

A legjobb a valódi

33 megjegyzés





Kicsit körbenéztem a blogokon, olvasgattam, és legnagyobb bánatomra slágerkérdés fut körbe megállíthatatlanul a gasztroblogosok között. Sokan azt tudakolják egymástól, hol szerezhető be a jilk paszta nevű anyag, 20 kg-os kiszereléseken osztozkodnak, mert ez a piskótával csodát művel.
Hát, valóban. A cukrászipar ezt az anyagot használja a piskótaszerű tészták előállításához. Ez az adalékanyag térfogatnövelő, habosító készítmény. Nem kell hozzá semmi faxni, összekevered, és a piskóta(szerű izé), könnyű, habos, puha lesz tőle. Napok múlva is puha és frissnek látszik. Sajnos az összetételéről nem sikerült kiderítenem semmit, talán nem voltam elég kitartó a guglizásban, és ez még jobban elszomorít. Anélkül használjuk, hogy azt sem tudjuk mi az? A jó piskóta vagy felvert tészta elkészítése otthoni körülmények között valóban igényel némi odafigyelést, gondosságot, de ha betartjuk az aranyszabályt, hogy elég levegőt juttatunk bele, akkor nem ördöngösség. Bárki egy-két kísérlettel megtanulhatja. És a házi piskótában semmilyen adalékanyag nincs (még sütőport vagy szódabikarbónát sem kell tenni bele!), csak tojásból, lisztből és cukorból készül. Ezen a blogon már több példát mutattam arra, hogy a piskótát egész tojásokból is el lehet készíteni, mindenféle jilk nélkül is. És igazi lekvárt kenünk bele, nem valami lekvárszerű valamit. Igazi vajból készült krémmel kenjük meg, nem növényi olajból hidrogenizált művajjal. És igazi tejszínből vert habbal fogyasztjuk, nem pedig növényi tejszínnel. Legalábbis remélem.
Mert ez a másik szomorú tapasztalatom. A gasztroblogok sokaságán tejszínként emlegetik a Hulalát, sütemények garmadája készül vele, ajánlják, népszerűsítik. Pedig nem, nem tejszín a Hulala, hanem hidrogenizált növényi zsír. Persze sokkal könnyebb bánni vele, gyönyörűen felverhető, két-három nap múlva is kemény a hab, sokkal olcsóbb is. Krémeket készíthetünk vele, ami a tejszínből csak akkor lehetséges, ha pl. zselatinnal stabilizáljuk. Szóval kényelmes mindkettő, a jilkes piskóta és a műtejszín is.
De ezért nem érdemes begyújtani a sütőt, időt, energiát pazarolni arra, hogy műtejszínes műpiskótát süssünk otthon. Ballagjunk el inkább a cukrászdába, és vásároljuk meg ott. A házi süti ugyanis lehet, hogy nem annyira szép, nem annyira szabályos, nem olyan könnyű bánni vele, de sokkal de sokkal finomabb és egészségesebb.


Megjegyzések

33 megjegyzés ehhez: "A legjobb a valódi"

Anna írta... [Válasz erre...]
2009. október 6. 11:29

Gratulálok! Nagyon jó cikk! Teljesen egyetértek, engem is elszomorít, amikor hulaláról és jilkről olvasok.
Nagyon tetszenek a receptjeid is valódi tojással, tejszínnel, vajjal :-) Én is ezt az irányt képviselem, gasztro-fronton :-)

Maimoni írta... [Válasz erre...]
2009. október 6. 12:11

Mélységesen egyetértek!

Andi írta... [Válasz erre...]
2009. október 6. 12:16

Teljesen egyetértek,szokás szerint.
A most végzett cukrászismerősömtől kértem egy receptet,mire ő:
oké leírom,meg hozok hozzá neked jilket...? Kösz,de inkább nem.
A hulalát viszont én se tudtam sokáig,úgyhogy szerintem most másnak is hasznos voltál megint.:-))

sedith írta... [Válasz erre...]
2009. október 6. 12:25

Én is egyetértek Veled! Hallottam erről a pasztáról, de meg nem kísérelném beszerezni. Mégha kicsiben is árulnák. Nekem jó a sütőpor is, ha kell és nem átallom akár külön felverni a habot sem. Sőt, én ezt mindig kézzel verem, mert jobb, szebb, tööbb lesz így a hab ugyanannyi tojásból, mint mixerrel.

A Hulálá-t viszont, sajnos, használom. Régóta tudom, hoyg mit tartalmaz, de egyelőre itt még nem fedeztem fel egy olyan tejszínt, amiből biztonságosan tortát tudnék készíteni. Már azzal is megpróbálkoztam, amit itthon, én szedek le a házi tejről, de -gondolom- mivel nem profi körülmények között választom szét a tejszínt a tejtől, sok tej is bennemarad, ezért nem lesz belőle hab. Még fixálóval sem, de újra ottvagyunk, ha habfixálót használunk, hogy az is egy mű valami.
Szóval, még keresgélek és próbálkozom, hátha mégis sikerül megtalálni az igazi tejszínt.

Amúgy, már eléggé régóta követed a naplómat ahhoz, hoyg rájöjjél: amit csak lehet otthon állítok elő, lehetőleg házi, kerti dolgokból, étterembe is ritkán járunk (mondjuk ez az anyagiak miatt inkább), a fast foodokat messze elkerüljük. Bár természetesen nem oldható meg mindig az, hogy otthoni, kerti vagy legalábbis hazai terméket vásároljunk. Tavaly ősszel voltam kiakadva, amikor az egyik hiperben legalább tízféle alma volt és egyik sem volt román, holott nagy almatermő vidékek vannak itt, sőt a közelünkben is.

egycsipet írta... [Válasz erre...]
2009. október 6. 12:28

A Hulala tejszínnek vagy növényi tejszínnek nevezve az egyik legnagyobb otrombaság, amit konyhafronton el tudok képzelni. Szabályosan a szőr is feláll a hátamon tőle. Biztosan van olyan eset, amikor rákényszerül az ember a használatára, de vígan és önszántamból biztosan nem tenném ezt rendszeresen az asztalra.

sedith írta... [Válasz erre...]
2009. október 6. 12:30

Amúgy még egy kérdés, viszont ez nem tartozika témához: miért nem jelenik meg sem fotó sem szöveg a bejegyzéseidnél? Sem a Gasztro-n, de sem a saját irányítópultomnál, ahol a legfrissebb bejegyzéseket írja ki. Te állítottál át valamit?
Nem az, mert én így is úgy is elolvaslak:D de lehet, hoyg mások csak úgy elsiklanak fölötte. És kár lenne, hoyg emiatt valaki lemaradjon az írásaidról, receptjeidről!

Lilla írta... [Válasz erre...]
2009. október 6. 12:49

mintha én írtam volna... a hátamon feláll a szőr a hulalától meg a jilktől. piskótát sütni egyszerű. se spéci alapanyag se sok idő nem kell hozzá (ha a sütést nem számítjuk ide), akkor meg minek hamisítani mindenféle zavaros adalékokkal. a hulala meg... akkor inkább nem kérek a sütiből. feltapad a szájpadlásomra és brrr...fujjj... én vállalom, hogy a tortáim kicsit folyósabbak, és nincsenek agyoncsicsázva. de legalább soksok tejszín van bennük (a zselatin szagától a rosszullét kerülget). a laktózérzékeny hugom is inkább nem eszika sütiből vagy vesz be laktáz tablettát, mitnhogy hulalát egyen. az külön jó amikor az egészséges életmód jegyében (aka nem szem semmi állati eredetű cuccot), eszi valaki a műanyagot. mert jajj a tejtermékek olyn szörnyűek. hát gratulálok.

sedith írta... [Válasz erre...]
2009. október 6. 14:44

Lilla, pontosan ezt beszéltük ma anyóssal, hogy lét-tudatosnak nevezhető-e az, ha valaki nem eszik pl. tejterméket, de minden más műizét, azaz "tejet" igen?
És igazad van a hulalával is. Éppen ezért (mármint, mert tudom, hogy isten őrizz mi minden van benne) keresgélem a megfelelő tejszínt, de itt nincs elég nagy "kultúrája" az igaz tejszínnek.

Névtelen írta... [Válasz erre...]
2009. október 6. 14:49

én margarint sem használok semmihez és a kenyérre sem kenjük, nálam vaj van és olaj, bár arról is olvastam már, hogy mit művelnek vele. a növényi tejszín, mint fogalom nem is létezik.

Kiskukta írta... [Válasz erre...]
2009. október 6. 15:31

Én nem is hallottam erről a jilkről eddig, de amúgy sem érdekel, piskótát anélkül is lehet sütni.
Hullalát pedig én sem kedvelem, nem is használom, bár nem vagyok meggyőződve, hogy a zselatin egészséges, erről nincs egy jó kis cikk a tarsolyodban?

Wise Lady írta... [Válasz erre...]
2009. október 6. 15:50

Sziasztok! Annyit mondhatok, hogy abban a gasztrokörben, ahol én általában mozogni szoktam, még sosem találkoztam ezekkel az anyagokkal. És lehetséges emiatt, hogy a véleményem el sem jut oda, ahová szántam, mert nem olvasnak minket.

sedith: sajnos azt kell mondjam, hogy az igazi tejszínből tartós süteménykrémet nem lehet készíteni. Erről vagy lemondasz vagy műtejszínt használsz. Az igazi tejszínt zselatinnal vagy agar-agarral lehet stabilizálni, és akkor készíthetsz belőle öntött krémet. Sajnos a habfixről is írnom kell egyszer. Én nem is szoktam belőle krémet csinálni, mi mindig ráhalmozzuk a sütinkre utólag a tejszínt, és tortadíszítésre sem használom, hanem melléadom.

Azért nem jelenik meg csak a cím a cikkemről a gasztro.blog.hu-n, mert mindig leközölték az egész cikket, így ott olvasták el, és nem kattintottak hozzám. Így letiltottam a teljes közlést, mert a reklamációmra nem történt semmi. Hiába állítottam be, hogy az első bekezdés menjen ki, azóta csak a címet közlik. Emiatt nem tapasztaltam látogatottság esést.

Kiskukta: a zselatin teljesen természetes anyag, bár ma már nagy merészség ezt bármiről is kijelenteni, mert fogalmunk sincs, hogyan gyártják, lásd pl. az étolaj esete. De mindenesetre a normál zselatin, amennyit én a sütikbe használok, annál többet megeszünk belőle pl. a húslevesben, és minden más ételben, melyet csontos húsból főzünk. Én még az agar-agarnál is sokkal jobbnak tartom. Nem idegen anyag, alapvetően tartalmazza a normál étkezési csomagunk.

Kiskukta írta... [Válasz erre...]
2009. október 6. 17:52

Köszi az infót! Én egyszer hazsnáltam habfixet, mert ott az kellett, hogy keménylegyen a hab már a töltés folyamán is, ezt pedig zselatinnal nem lehet elérni. De megnézve az összetevőit egyáltalán nem volt szimpatikus, és nem is akarom ezt folyamatosan használni. De az megnyúgtató, hogy a zselatin reményeink szeritn természetes anyag. Szoktam nézni a dzsem fixeket is, ott is van amibe növényi pektin zselésít, én azt részesítem előnyben, ha használok, mert az idén a legtöbbet hagyományos módon tettem el, tarósítót sem tettem bele.
Végül is, hogy így említed a húslevest, eszembe jútott a kocsonya, na hát az is tömény zselatin akkor.Ezek szerint lehet hogy bőrből, porcos részekből nyerik ki?

szepyke írta... [Válasz erre...]
2009. október 6. 19:55

Nem ismerem ezt a pasztát.

Wise Lady írta... [Válasz erre...]
2009. október 6. 20:00

Dehogynem ismered Szepyke. Ha ettél már valaha bolti piskótalapból süteményt vagy bármelyik (hangsúlyozom: bármelyik) cukrászdában piskótás süteményt, akkor tudod milyen a jilkes piskóta.

Kiddy írta... [Válasz erre...]
2009. október 6. 20:32

Pironkodva bevallom, hogy én szoktam Hulalát használni. Egyszerűen azért, mert lusta vagyok és kedvetlen. Évekkel ezelőtt jópárszor próbálkoztunk a tejszínhabbal, de soha, soha, egyszer sem sikerült még csak félkeményre verni sem. Hiába hűtöttük. Volt olyan, hogy habfixálóval sem mentünk vele semmire. Úgyhogy a Hulalá áldásnak bizonyult.
Eddig.
A múltkor odahaza, ahol nem lehet kapni, kénytelen voltam dobozos habtejszínt venni. Igaz, az sem tiszta tejszín, mert van benne karragén meg keményítő, de kerestem egy fémtálat, bedobtam a jégre, fél napig hűtöttem a tejszínt és hab lett belőle. Másnapig. Hoppá.
Szóval haladok. =)

Jylkkel még nem próbálkoztam.

(A fejtettbableves-recepted óta nem jelenik meg a feedreaderben a bejegyzéseid címein kívül semmi...)

Wise Lady írta... [Válasz erre...]
2009. október 6. 20:40

Egy pár hozzászólással feljebb írtam róla, hogy miért csak a cím van.
Ma már igazi, kezeletlen tejszínt nem kapsz sehol. Nekem sok éven át azzal sem volt gondom, vennék, ha lehetne.

Kiddy írta... [Válasz erre...]
2009. október 6. 20:58

Wise Lady, te budapesti vagy? Mert akkor lenne egy ötletem, holnap ellenőrzöm.

Wise Lady írta... [Válasz erre...]
2009. október 6. 21:18

Nem, én Zalában élek. De nagyon kíváncsivá tettél, mi az ötleted? Ez nem ér!

Kiddy írta... [Válasz erre...]
2009. október 6. 21:28

Ja, így akkor lehet, hogy nem fog menni.
Van egy Cserpes István nevű kapuvári emberke, aki tejből készít mindenféle egészséges, adalékanyag-mentes sajtot, krémtúrót (ha ettél istenit), joghurtot...
Szóval lehet, hogy az ő tejszíne "tiszta". Jópár bp-i vásárcsarnokban van standja, holnap megnézem. =)
http://cserpessajtmuhely.hu/php/index.php?option=com_content&task=view&id=20&Itemid=39
Itt a weboldal, de ár nincs fent. Megnézem azt is. De a 4,5 dl-es kiszerelés azért nem semmi! =)

(Jól emlékszem, hogy régen a zacskós habtejszín 0,33 l-es volt? Mostanában csak 2,5 dl-eseket látok.)

Wise Lady írta... [Válasz erre...]
2009. október 6. 22:08

Á igen, hallottam már róla. Hát sajna Bp. és Kapuvár is messze van.
Igen, jól emlékszel, 0,33 l-es volt bizony. Én mostanság a Sole classic tejszínt szoktam venni, de karragén abban is van - és 250 ml-es.

Sárosdi Virág írta... [Válasz erre...]
2009. október 6. 22:43

De jó volt olvasni, köszi! :)
Én eddig azt se tudtam, mi az a hulala, meg jilk...:)
Én igazi házi tehéntejet használok ám! Ebből van tejszínem is.
És igazi tejfölöm. Tudom, ez nem mindenkinek hozzáférhető, hálát is adok érte nap mint nap. :)

Wise Lady írta... [Válasz erre...]
2009. október 6. 22:56

Hát ezért tényleg nagyon irigyellek. Gyerekkoromban azért szerettem Irén ángyomhoz (anyukámé) menni látogatóba, mert ő mindig friss túrót-tejfölt rakott kínálásként az asztalra, és én azt annyira szerettem. (Mert másért nem szívesen jártam oda :))). És a nagyszüleimnek is volt egy Gyémánt nevű tehene.

sedith írta... [Válasz erre...]
2009. október 7. 8:35

Szerencsére én is házitejet tudok venni ismét. Már pocakosan kerestem egy megbízható családot, ahonnan veszem. Persze, lányaim csak másfél éves koruk körül kaptak inni tisztán, de én most nagyon kiakadtam egyszer. Ugye, nagyon megszoktam a friss tej ízét és múltkor, amikor a nyaraláskor kénytelen voltam üzleti tejet venni, megijedtem, milyen tejporízű volt. A szomszédasszony próbált érvelni mellette, hogy hát nem jó az a zsíros, tömény házitej, de nekem mondhatja. A tejszínt úgyis leszedem róla, forralás után szintén fenmarad a föle, úgyhogy már nem is olyan zsíros a megmaradt tej.

Lilla írta... [Válasz erre...]
2009. október 7. 8:42

nekem nagyon kemény lesza tejszínhab, amióta megvan a braun csodamasinám. a hűtőm meg majdnem fagyaszt (ill néha fagyaszt, fagyott már meg benne a vaj), ezzel a kettővel nagyon keményre fel tudom verni a tejszínt.
ha csokikrémet csinálok, akkor pedig csokoládét olóvasztok fel a tejszínben, felforralom, és másnap kő kemény habot tudok verni belőle, kár, hogy ez nem működik az összes tortakrémnél.

Ági, aki főz írta... [Válasz erre...]
2009. október 7. 10:19

Ezt a jilk-et még nem is hallottam, de már a neve se biztató. Biztos ettem már belőle a bótiban, de legalább itthon nem teszem bele a kajánkba.
A hulalával meg az a nagyon bosszantó, hogy növényi tejszínnek hirdetik, de persze van benne tejpor is. Így aki tejmentesen akar enni, mert rá van kényszerítve persze ezt se használhatja! Őrület. A margarin dettó, növényi cucc meg tejpor.
A CSerpesék a hozzánk közel lévő Lipóti pékségben is megjelentek a termékeikkel, bár tejszínt még nem vettem tőlük, de a tejük, joghurtjuk zseniális.

Kiddy írta... [Válasz erre...]
2009. október 7. 11:29

A múltkor valaki házitejjel kínált és nem bírtam meginni. =S A szaga miatt. TEHÉNszaga volt!!! (ciki...)

Receptgyűjtő írta... [Válasz erre...]
2009. október 7. 13:42

Azon mindig meglepődök, hogy egy piskóta hogyan lehet akkora kihívás, hogy még állományjavítót is igényel.
Viszont szoktam Hulalát használni, mert ha ünnepi süteményt, tortát készítek, akkor nem mindegy, hogy milyen lesz, amit az asztalra teszek.
Nem vagyok híve a mű-dolgoknak, de ebben az esetben valamit valamiért.Ha mérlegre teszem, hogy átlagosan hányszor kerül egészségkárosító "tejszín" az asztalra, és hányszor más formában (itt napi szinten lehetne sorolni sok mindent, akár tetszik nekem, akár nem, kezdve a levegővel, amit beszívok...), akkor azt tudom mondani, elenyésző a többihez képest, és akkor inkább nézzen ki már valahogy az ünnepi sütésem.

Nóra írta... [Válasz erre...]
2009. október 7. 14:24

Látom, nem vagy egyedül a véleményeddel, de azért még én is csatlakoznék az egyetértők táborához.
A bolti zacskós süteményporoktól nagyon rossz a véleményem, és ugyanez vonatkozik erre a piskótaizére is.

Névtelen írta... [Válasz erre...]
2009. október 11. 13:17

Én rendszeresen használom a Hulalát.

Azért, mert imádom a könnyű habos süteményt, viszont 1 liter tejszín jóval többe kerül. Főként úgy hó végén...
És én mégis csak olcsóbban sütök-főzök, mint a cukrász és a szakács...

A Jilk-ről még nem hallottam, de a konyhagép nagyon jó habot ver - szükségtelen marhaságnak hangzik.

Joe

Névtelen írta... [Válasz erre...]
2011. május 10. 0:14

Ha a cukrásztermékek vajból, tejszínnel, jilk nélkül készülnének, akkor borzasztóan drágák lennének (továbbá egyáltalán nem lenne gazdaságos a gyártásuk).
A Jilk egy emulgeáló szer, amivel megkönnyítik az alapanyagok elkeveredését. Nem csodaszer, nagyüzemi célra gyártják (ugyanis pl. a házi mennyiségű

piskótához teljesen felesleges) mert nagyban felgyorsítja a gyártást. Pl. a nagy mennyiségű piskóta massza hamarabb felverőik, megtartja az alakját, nem esik

össze, amíg feldolgozzák és a sütőhöz kerül. Otthon mindez, a kis mennyiség miatt teljesen szükségtelen és lássuk be: értelmetlen.

Összetevői:
víz
zsírsavak mono- és digliceridjei (E471)
zsírsavak poliglicerin-észterei (E475)
természetes narancs aroma

Vízzel elkeverve, 10-15 g/kg ózisban kell adagolni.

Aki máris pánikol az E számoktól, nézze át a következőket:
http://hu.wikipedia.org/wiki/E-sz%C3%A1mok#E400.E2.80.93E499
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zs%C3%ADrsavak_mono-_%C3%A9s_digliceridjei
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zs%C3%ADrsavak_poliglicerin-%C3%A9szterei

Ettől nem piskótaszerű izé lesz a termék, hanem piskóta. Igaz, másabb, mint a "sima" piskóta, de nem lesz jobb vagy rosszabb tőle. Egy nagy

üzemben/cukrászdában nincs idő (vagy sokszor géphiány vagy helyhiány miatt) külön fehérje és sárgája felverésére... vagy ha egy ember készíti a piskóta

lapokat, akkor nem egy lapot süt, hanem egyszerre akár 10-20 darabot; s mire az utolsót is elkészíti addigra az első már össze is esik és használhatatlan lenne.

Ráadásul ezek az üzemek lehetnek huzatosak, dögmelegek, vagy bármi, amik miatt nagyonis kell a jilk a nyersanyagba. Szerintem.

Tehát ne ácsingózzunk a jilkre. Nincs rá otthon szükség. Aki sütni akar, az szánja rá az időt és csinálja úgy, ahogy kell. Megéri. Tehát mostmár tujuk, mi ez, de

továbbra se használjuk, mert nem kell. A jilkes és jilk nélküli is a legjobb. Mindkettőt lehet jól és rosszul is elkészíteni.

"Mert ez a másik szomorú tapasztalatom. A gasztroblogok sokaságán tejszínként emlegetik a Hulalát, sütemények garmadája készül vele, ajánlják, népszerűsítik. Pedig nem, nem tejszín a Hulala, hanem hidrogenizált növényi zsír."

Tejszín ügyben valahol egyetértek. Tejszín mindkettő. Az egyik növényi, a másik állati. A csomagoláson minden fel van tüntetve. Pontosan a kezelhetőség és a gazdaságosság, illetve a tartósság szól a növényi mellett.
Tény: a növényi mű. Emberek kutyulják össze. Az állatit, szinte csak pasztőrizálni kell...
Tény: az állati sokkal finomabb. De megközelítőleg ugyanazt az ízhatást kapja az átlagos fogyasztó. Nem mindenki ínyenc. Továbbá vannak allergiások, laktózérzékenyek, stb. akiknek szintény a növényi a favorit.

Tejszín ügyben mindenki ízlése és egészségi állapota alapján válassza ki, hogy neki a tejszín állati, vagy növényi.

Hulala összetétele: víz, hidrogénezett növényi zsírok, cukor, nátrium-kazeinát, só, stabilizátorok, E240ii, E463, emulgeálószerek: E472e, E322, E472b, aromák, színezék: E160e, dinitrogén-oxid. Tejet nem tartalmaz, de a nátrium-kazeinátot tejszínből vonják ki. A laktóz-érzékenyek, a vegások azért választják, mert tejmentes, azonban nincsenek tudatában, hogy a jelentős mennyiségű káros transzzsírt tartalmaz.
(http://www.konyhamuveszet.hu/hu/lexikon/n)

Üdv: DeMoN

Wise Lady írta... [Válasz erre...]
2011. május 10. 0:35

@Névtelen
Köszönöm ezt a sok infót, nagyon hasznos.

Névtelen írta... [Válasz erre...]
2011. július 22. 12:20

Én még elég kezdő vagyok. Csak ma hallottam ezekről az akármikről, még sosem használtam őket. De zselísítőt is ritkán. Azt hiszem, ideje lemondanom a bolti dolgokról. És köszönöm az infókat sokat tanulok belőle.

Névtelen írta... [Válasz erre...]
2012. március 23. 13:42

Fagylalt készítésnél is használják,bársonyos,krémrs lesz a fagyi tőle.

Megjegyzés küldése

Blogarchívum

Translate this blog

English French German Spain Italian Dutch Russian Portuguese Japanese Korean Arabic Chinese Simplified
this widget by www.AllBlogTools.com

Blogstat

eXTReMe Tracker

online


Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin
 

Copyright 2008 All Rights Reserved Revolution Two Church theme by Brian Gardner Converted into Blogger Template by Bloganol dot com