2009. szeptember 2., szerda

Tejespite - őszibarackos

26 megjegyzés


tejespite clafoutis

Néha kicsit bosszús leszek. Olvasom, látom, hallom az "új" recepteket. Se szeri, se száma a külföldi eredetűeknek. Akármerre nézek, szinte kizárólag más nemzetek ételeit látom. Nem kiegészítik, hanem szinte kitúrják régi receptjeinket. Amit édesanyánk, nagyanyánk sütött-főzött, eltűnt.
Sokról pedig kideríthető, hogy már akkor is sütötték nálunk, amikor még nem is hallottunk a most divatos sztárszakácsokról, receptekről. Van is becsületes magyar nevük, de mi akkor is az idegen elnevezést használjuk.

Szóval nem, nem clafoutis-t sütöttem. Eszemben sem volt. A jó öreg tejespitét, amivel 20 évvel ezelőtt találkoztam először. Emlékszem Marikára, aki akkor már középkorú volt, én pedig nagyon-nagyon fiatal. Ő magyarázgatta, tanította nekem, hogy palacsintatészta-szerűséget kever, és tepsiben megsüti. Nem is hallott a clafoutisról, akkor már évtizedek óta rendszeresen készítette ezt a finomságot. Hát én is megtanultam. Azóta sokféle változatról hallottam már, de én most is úgy sütöm, ahogy tőle hallottam.
Szóval a tejespite.

Őszibarackos tejespite

Hozzávalók:
2 őszibarack
1 evőkanál citromlé
150 g finomliszt
100 g cukor
3 tojás
50 g vaj
5 dl tej
csipet só

Elkészítés:
A sütőt 180 fokra előmelegítem.
A lisztet, cukrot, az egész tojásokat és a csipet sót egy tálba teszem. Mixerrel csomómentesre keverem, hozzáadom az olvasztott vajat is. A tejet fokozatosan beleöntöm, és összekeverem.
A barackot meghámozom, gerezdekre vágom, a gerezdeket harmadolom. Meglocsolom a citromlével.
Egy piteformát vajjal kikenek, beleöntöm a híg tésztát, beleszórom a gyümölcsdarabokat.
Betolom a sütőbe, és 35-40 perc alatt megsütöm. Az nem baj, ha a közepe egy kicsit remegős még. Kivétel után langyosra hagyom hűlni, ekkor már fogyasztható.

Megjegyzések

26 megjegyzés ehhez: "Tejespite - őszibarackos"

Zolda írta... [Válasz erre...]
2009. szeptember 2. 12:05

Szívemből szóltál kedves Wise Lady! Hajlamosak vagyunk a sajátunkat elfelejteni, háttérbe szorítani és majmolni a külföldit. Elég szomorú hogy ennek a nemzetnek már önbizalma és józan esze sincs.

Receptgyűjtő írta... [Válasz erre...]
2009. szeptember 2. 13:33

Igazad van. Ezért sem értettem, mit keres az ország tortájában a Mascarpone sajtkrém és a belga csoki a mi pándi meggyünkkel karöltve...:-)

jókaja írta... [Válasz erre...]
2009. szeptember 2. 13:48

De jó, hogy leírtad! Nagyon fontos, mert az az út vezet a jobb napokat látott magyar konyha megújításához.
Én csak csendben remélem, hogy azért is érzékeljük többségben levőnek az import recepteket, mert a blogokra csak a különlegességek kerülnek fel. Nem mindenki ír bejegyzést a déli paradicsomlevesről vagy paprikás krumpliról.

Alíz, Erdélyből írta... [Válasz erre...]
2009. szeptember 2. 14:28

Nagyon a szívem mellé szóltál és örülök, hogy mindezt leírtad, annál is inkább, mert magam is hiszem és vallom, hogy a magyar konyha hírnevét ideje visszaszerezni. Csak neked elárulom, hogy ez az egyik titkos célkitűzésem azzal, hogy a nemrég indított blogomon igyekszem minél több igazi magyaros ízű egyszerű ételt népszerűsíteni. S közelebbről nálam lesz paprikás krumpli is, amit a nagyanyám nemes egyszerűséggel "dincelt pityókának" nevezett.

Wise Lady írta... [Válasz erre...]
2009. szeptember 2. 14:33

Nyitott vagyok az újra, szívesen kipróbálok recepteket, ezen a blogon is több ilyet találtok.
Van, amit be is építek a mindennapos receptek közé.
De számos hagyományos ételt olvashattok nálam. Valójában azt látjátok, amit főzni szoktam.
Az egyensúlyt hiányolom sokszor, a hagyományos és új ételek között, a magyar és az "idegen" között.

Anice kötős blogja írta... [Válasz erre...]
2009. szeptember 2. 15:45

Nagyon finomnak látszik, de errefelé nem hallottam még róla.
Mindenesetre könnyű recept, biztosan kipróbálom. Köszi.

Daisy írta... [Válasz erre...]
2009. szeptember 2. 18:13

Amikor megláttam a blogokon és az újságokban a clafoutis-t, csak halkan mertem mondani magamnak, hogy ez ugyan az, mint a tejespite. Jó pár éve már annak, hogy először sütöttem, de akkor még az oly' népszerű főzős újság is a magyar nevén közölte, azután változtak az igények, és ugyan ez az újság már a francia névvel hozta a receptet. Kinek is kellene a hagyományokat ápolni? Vagy ápoltatni és közízlést formálni?

Alíz, Erdélyből írta... [Válasz erre...]
2009. szeptember 2. 19:00

Daisy, nagyon igazad van a sajtó nagyon hibás ebben. Sokszor engem is meglep a sok idegen kifejezés, ami magyar sajtóból zúdul ránk. S nem azért, hogy haza beszéljek, de az erdélyi magyar sajtóban mi figyelünk arra, hogy lehetőleg minél kevesebb idegen kifejezés kerüljön a szövegbe. Jó lenne, ha Anyaországban is ezt tennék a kedves kollégák. :)

Wise Lady írta... [Válasz erre...]
2009. szeptember 2. 20:32

A sajtóra vonatkozókkal is nagyon egyetértek.

Wise Lady írta... [Válasz erre...]
2009. szeptember 2. 20:58

Anice merrefelé van az az errefelé?

Lilla írta... [Válasz erre...]
2009. szeptember 2. 21:45

nekem is ismeretlen a tejespite, nem is ettem még és nem is sütöttem még soha. de lehet hogy ki kellene már próbálni, amig még van nektarin, mert a meggyről már lecsúsztam.

Ágianyu írta... [Válasz erre...]
2009. szeptember 2. 21:53

Milyen igazatok van! Nekem is rémlett, hogy ennek van egy magyar verziója, mint egy csomó más ételnek is. Vicc, hogy a mai marketing irányzat mennyire befolyásolja a nyelvi megnyilvánulásainkat. És nemcsak gasztronómiai téren.

Maimoni írta... [Válasz erre...]
2009. szeptember 3. 10:47

Megsütöttem körtével, nagyon jó lett! Én sem készítettem még korábban, nem is ismertem. De tényleg jó. Köszi!:)

Névtelen írta... [Válasz erre...]
2009. szeptember 4. 20:06

Köszönöm a receptet, én is megsütöttem. Csak egy barackom volt, így a másikat egy marék áfonyával pótoltam és nagyon-nagyon finom lett. Bár sütés közben voltak félelmeim, hogy nem fog megszilárdulni, de aztán nem volt gond. :)
Melinda

Wise Lady írta... [Válasz erre...]
2009. szeptember 4. 22:55

Melinda: nagyon örülök! Áfonyával még finomabb is.

Krumplievő írta... [Válasz erre...]
2009. szeptember 5. 9:01

A Mirelle nevezetű bloggerina már kikezdett jó magyar szokás szerint, láttad? A clafoutis-szal kapcsolatban...Csak azt nem értem hogy mi értelme volt? Emlékeim szerint ez nem az első eset. Nem gondoltam volna róla hogy ilyen rosszindulatú... Sajnálom.

Wise Lady írta... [Válasz erre...]
2009. szeptember 5. 10:41

Ó ez nagyszerű! Örülök, ha számontartják, ami írok. Igazán jó hír. Nem vettem észre, mert nem olvasom. Köszi, hogy felhívtad rá a figyelmemet.

pantallo írta... [Válasz erre...]
2010. április 2. 17:08

A Hortobágyon ettünk ilyet. Csak gyümölcs nélkül és lekvárt adnak hozzá. Ez is ugyanolyan finom lett. Csak hiába vajaztam, nagyon nehezen jött ki a tepsiből. van ötletetek? Sütőpapír vagy vaj+morzsa?

Zotya írta... [Válasz erre...]
2010. június 2. 2:43

Ez a klasszikus aludtejes prósza?

Még gyermekkoromban ettem utoljára, Somogyban, ott nagy divat volt akkor, lekvárral meglocsolva a teteje!

Amúgy gratulálok a blogodhoz, a kedvencek közé tettem! :)

Névtelen írta... [Válasz erre...]
2011. február 2. 17:41

Teljesen egyetértek Veled, Magyarországon élünk,magyarok vagyunk!!! Minek külföldi nevekkel illetni egy egyszerű sütit, amit egyébként mindenképpen meg fogok sütni!:)
Gratulálok az oldalhoz!
Andy

Elina írta... [Válasz erre...]
2011. november 29. 20:23

@Al�z, Erd�lybol

En Kanadaba elek, es szeretem nezni a Magyar hireket,,,itt nottem fel, tehat a nyelv nekem mart valamennyire nehez, de nagyon bant mikor nezem az ujsagot, es tele van angol szavakkal, hisz vannak ezekre a szavakra teljesen megfelelo Magyar szok....miert nem vedik a szep Magyar nyelvet????

Elina írta... [Válasz erre...]
2011. november 29. 20:28

@Maimoni

Anyukam ezt cseresznyevel, meggyel, vagy szilvaval keszitette, nagyon szerettuk gyerekkorunkba, anyukam Magyarovar kornyekerel szarmazott

Névtelen írta... [Válasz erre...]
2012. február 22. 21:09

Nagyon finom a héten màsodjára készítem el.Köszönöm, hogy megosztottad velünk a receptet.
Én egyébként nem ismertem és itt a franciáknál ismertem meg "Far breton" néven. Aszaltszilvával készítik.

Névtelen írta... [Válasz erre...]
2013. szeptember 20. 20:50

Épp ma készítettem egy adagot málnával :)

Névtelen írta... [Válasz erre...]
2014. augusztus 25. 23:27

Szerintem meg nem baj, ha veszünk át recepteket külföldi embertársainktól. Attól még nem felejtem el, hogy "hol lakom", és sütök-főzök itthonit is. Amúgy meg miért ne lehetne mascarpone az ország tortájában?? Sok jó alapanyag biztos valami finomat eredményez, még akkor is, ha az éppen nem magyar... Jah, és önbizalomból szerintem tele a padlás, józan ész terén egyet értek!

Judit írta... [Válasz erre...]
2015. július 10. 18:43

@ReceptgyűjtőA mascarpone az 1970-ben még sűrűtejszín volt és olcsóbb volt kimérve, mint a habtejszín. Korábban meg írósvaj, és akkor tényleg finomak voltak a sütik gondolom.

Megjegyzés küldése

Blogarchívum

Translate this blog

English French German Spain Italian Dutch Russian Portuguese Japanese Korean Arabic Chinese Simplified
this widget by www.AllBlogTools.com

Blogstat

eXTReMe Tracker

online


Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin
 

Copyright 2008 All Rights Reserved Revolution Two Church theme by Brian Gardner Converted into Blogger Template by Bloganol dot com