2009. június 6., szombat

Gasztro mítoszok 2. - Ma már tudjuk...

5 megjegyzés
Ma már sokan tudjuk, bár nem régóta, néhány mítoszról, hogy nem igaz, vagy nem úgy igaz, ahogy az köztudomású volt eddig.
Nagyon jó mítoszokat írtatok ti is a kommentekben. Nézzünk egy párat.

Még nem is olyan régen azt hittük, hogy:



- nem szabad sok tojást fogyasztani, mert nő a rossz koleszterin szintje, amely lerakódik az érfalakon és agyi és szívinfarktushoz vezethet. A koleszterin a sejthártya alkotóeleme, fontos szerepe van abban, hogy az mit enged át és mit nem. Van ugye a jó és a rossz koleszterin, és többek közt a zsíros ételek, tojás tartalmazza. Így aztán aki vigyáz, csökkenti ezen ételek bevitelét, amivel a szervezetet arra készteti, hogy termeljen maga koleszterint. Ez megterheli a májat, és több koleszterin termelődik, mintha evéssel vittük volna be. Így aztán a kívánt hatás helyett nemkívánatos hatást értünk el a koleszterinszegény étrenddel. A koleszterinszintet legjobban a rendszeres mozgásos életmóddal lehet optimalizálni.
Szóval azért ne egyél zsírtól csöpögő ételeket, de ne a koleszterin miatt. Ne tagadd meg magadtól a rántottát sem, hanem mozogj egy héten legalább háromszor.



- a padlizsánt nem lehet fémkéssel piszkálni, mert megbarnul, megfeketedik. Ez régen valóban így volt. Az evőeszközök, edények ötvözetekből, rézből, alpakkából (vékony ezüstréteggel bevont réz-nikkel-cink ötvözet), bádogból (horganyzott lemez), ónból, alumíniumból készültek. Ezek az eszközök bizonyos élelmiszerekkel érintkezve kémiai reakcióba léptek, és ennek következménye egészségre ártalmas vegyületek keletkezése volt. Főleg erősen lúgos, savas élelmiszerek váltották ki ezt a hatást. A padlizsán esetében ez jól láthatóan, barnulással jelentkezett, ezért fa eszközök használatát írták elő a szakácskönyvek. Ma már a krómozott-nikkelezett evőeszközök és edények esetében ez a vegyi reakció nem következik be (de ha hagyományos, bevonat nélküli acélpengéjű kést használsz, akkor igen). A tanács pedig a régi szakácskönyvekből származó receptekben bennemaradt, és változatlanul adódik tovább.



- sok gyerek utálta meg a ráerőltetett spenótot, mert azt hittük, hogy sok benne a vas. Ez a tévhit sokáig tartotta magát tudományos körökben is, ugyanis ennek a mítosznak egy tudományosan publikált cikk adta az alapját. 1870-ben Dr. E von Wolf publikált egy cikket, melyben a spenót vastartalmát a valóságoshoz képest 10-szer nagyobbnak adta meg. Ennek egy figyelmetlenség volt az oka, egész egyszerűen rossz helyre tette a tizedesvesszőt. Ez a tévedés 100 éven keresztül azt eredményezte, hogy minden gyereket spenóttal tömtek, nehogy vérszegény legyen. Ennek a tévedésnek nagyon sok köze van a népszerű, spenótot reklámozó rajzfilmfigura - Popeye - megszületéséhez is. Mígnem aztán 1980 körül egy tudóscsoportnak mégiscsak eszébe jutott mégegyszer utánanézni a növényi és állati élelmiszerek vastartalmának, illetve ők azt is vizsgálták, hogy a táplálékban lévő vas, mennyire szívódik fel és mennyire hasznosul. Itt aztán végetért a spenót vasas karrierje, de a köztudatban sokáig benne maradt a mítosz mégis.
Ezen részletes és alapos kutatás egyéb meglepő eredményeket is hozott. Pl. kimutatták, hogy egyes növényekben számértékileg több vas van, mint a húsokban, fehérjetartalmú ételekben, a szervezetben azonban mégis a kevesebb vasmennyiségből több szívódik fel és több hasznosul. A legnagyobb hatékonysággal a marhahúsokból szívódik fel, ezért elsődleges vasforrásként jelölték meg, de a többi húsfajtából is jó hatékonysággal jut a szervezet ehhez az ásványhoz. Azóta szokás a csak növényi táplálékot fogyasztókat figyelmeztetni, hogy gondoskodjanak a vas pótlásáról, mert a tartós húsnemfogyasztás szükségszerűen vashiányhoz, vérszegénységhez vezet.

Megjegyzések

5 megjegyzés ehhez: "Gasztro mítoszok 2. - Ma már tudjuk..."

szepyke írta... [Válasz erre...]
2009. június 6. 21:29

Juj, én is azt hittem, hogy a spenótban sok a vas...

trinity írta... [Válasz erre...]
2009. június 7. 0:40

Szerencse, nekem 20 éve még a nagylányom esetében megmondta a dokibá, hogy ne tömjem a spenóttal, mert nincs is benne annyi vas:)))
Akkor utálta szegénykém, de most mindennap azt enne különböző formában:)

duende írta... [Válasz erre...]
2009. június 7. 0:56

Jó kis írás, jókat rötyögtem a spenót "tudományos" karrierjén... :))

vas ide vagy oda, én is nagyon szeretem4 :)

Névtelen írta... [Válasz erre...]
2010. február 1. 13:16

A "vas nem fogyasztás" nem vezet szükségszerűen vashiányhoz.:D
Látod, te is tévhiteket terjesztesz!

Wise Lady írta... [Válasz erre...]
2010. február 1. 15:54

Kedves Névtelen! Ez nagyon nagy marhaság, amit leírtál. A szervezet vasraktárai kiürülnek, ha nem viszünk be táplálkozással vasvegyületet. Az sem mindegy, hogy milyet, mert nemcsak a táplálék vastartalma számít, hanem, hogy mennyire jól felszívódó. Így előfordulhat, hogy egy ételben kevesebb a vas, mint egy másikban, de több fel tud szívódni.
A tévhülyeségek terjesztése többek között az ilyen kijelentések miatt nagyon káros, mint amit írtál. Esetleg még valaki elhiszi.
Egy tartós vashiány gyakran 10-20 év alatt alakul ki, a tartós kevés vagy rosszul felszívódó vas tartalmú táplálkozás következményeként. Ez gyakori a vegetáriánus étkezőknél, mivel a folyamat lassú, ezért sokáig észrevehetetlen, amikor már kimutatható, addigra sok kárt okoz a vashiány.

Megjegyzés küldése

Blogarchívum

Translate this blog

English French German Spain Italian Dutch Russian Portuguese Japanese Korean Arabic Chinese Simplified
this widget by www.AllBlogTools.com

Blogstat

eXTReMe Tracker

online


Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin
 

Copyright 2008 All Rights Reserved Revolution Two Church theme by Brian Gardner Converted into Blogger Template by Bloganol dot com